Az anyanyelv presztizse a középiskolások körében

Írta Miklós Csenge, Éter Mátyás, Kávai Lénárd, Mendrei Zsolt

Írásunk elején ismerjünk meg két fogalmat!

  • Nyelvromlás: a nyelv fejlődésében való negatív változásokat takarja. Ez lehet idegen szavak túl nagy számú beépülése a nyelvbe a magyar megfelelőjük kárára
  • Nyelvi normától való eltérés: a  nyelv jelenlegi szabályzatától való eltérés

Maga a norma is állandóan változik. A kodifikált norma sohasem tudja a nyelvi változásokat követni. A normától való eltérés a nyelv szinte minden szintjén észlelhető. Csak néhány példa:

Az alaktani változások közül talán a legfeltűnőbb  és a művelt nyelvhasználatban is fellelhető  az ikes ragozás eltűnése (például gondolkodok az ikes gondolkodom helyett vagy mellett).

A nyelvjárásoknál még gyakran előforduló eltérés a suksükölés és a szukszükölés(az -st végű és a magánhangzó + t végű igék ilyen ragozását nevezzük suksükölésnek pl. kifest ~ *kifessük, a standard nyelvhasználatban kifestjük, az -szt végűekét szukszükölésnek pl. elfogyaszt ~ *elfogyasszuk, a standard nyelvhasználatban elfogyasztjuk).

Nem a magyar nyelvtől idegen jelenségről van szó, ami vagy azzal bizonyítható, hogy a kodifikált norma szempontjából helytelennek ítélt alakzat megtalálható a magyar nyelv korábbi szakaszaiban, vagy azzal, hogy egyes nyelvjárásokban általánosan használt (tehát a nyelvjárási normának megfelelő) formáról van szó.

A beszédtempóban is tapasztalhatunk változásokat. Íme néhány példa:

  • 1889-ben negyvennégy szót ejtettek egy perc alatt, napjainkban a percenkénti hatvan szót is elérjük
  • emiatt megszűnőben van (legalábbis a legtöbb nyelvváltozatban) az i/í, u/ú és ü/û magánhangzók időtartam szerinti megkülönböztetése (gyüjt-öt, szintelen-t ejtünk gyűjt, színtelen helyett)
  • de az is előfordul, hogy a korábbi rövid magánhangzót hosszan ejtjük (írigy irigy helyett)

Ezek a változások nem feltétlen a nyelvromlást jelentik, csupán azt, hogy egy új nyelvi norma kezd el kialakulni.

A mai magyar nyelv, nyelvváltozatok, nyelvjárások, csoportnyelvek (Vajdaságban)

Vajdaság nyelvjárásszigetek sokaságából áll.

  • Bácska:
    • a középzárt e hangot a vajdasági magyarok többsége ismeri és használja. Főleg Bácskában, mégpedig a Tisza mentén az identitásjelző szerepe is kialakult. Ebben a régióban a nyílt e-ző ejtés számít kirívónak (Feketics, Topolya)
    • az í-ző szigeteken (Pacsér, Piros) csökkenő tendenciájú í-zés figyelhető meg (szíp, kík, píz)
    • sok helyen az i labializálódik ü-vé vagy ö-vé (pl. üdő, üng, üsmer – ösmer)
    • delabializálódik az ű í-vé: híves, csív stb.
    • az intervokális l, s, sz megnyúlik: egésszen, esső, erőssebb, gyüllés, tárgyallás, szallag 
    • megnyúlhat az intervokális p is: koppaszt
    • a magánhangzó utáni l kiesik, az előtte álló magánhangzó megnyúlik: vót, főd stb.
    • l-ezés: selem (selyem), luk (lyuk)
    • az ún. összerántás elég gyakori, pl. ütte (ütötte), sütte (sütötte), vette (vetette), nyitta (nyitotta), kötte (kötötte) stb.
  • Bánát:
    • a szegedi kirajzás ö-zői (Rábé, Majdán, Törökkanizsa, Egyházaskér-Verbica, Csóka, Hódegyháza-Jázova, Padé, Szaján, Nagynezsény, Kisoroszi, Tóba, Magyarcsernye, Törökbecse, Szentmihály, Muzslya, Ürményháza),
    • a békési e-ző, í-ző nyelvet beszélők (Magyarittabé, Debelyacsa),
    • a csíki székely nyelvjárást magukkal hozott bukovinai székelyek (Hertelendyfalva-Vojlovica, Sándoregyháza-Ivanovo, Székelykeve) nyelvében ö-zés kevés van, e-ző a nyelvjárás, az í-zés gyenge fokú
  • Közös vonások a bácskai és a bánáti magyar nyelvváltozatban:
    • a > o zártabbá válás: lábas → lábos, magas → magos
    • a j palatalizálódik: jön → gyün
    • a  gy depalatalizálódik: megy → mén

A nyelvpolitika, nyelvtervezés:

A nyelvpolitika azoknak a jogalkotási aktusoknak az összessége, amelyek célja a társadalom és a társadalomban létező és használt nyelv vagy nyelvek közötti kapcsolat (esetleg csak jelképes) alakítása.  A nyelvtervezés pedig (részben) ennek a végrehajtása.

Mivel foglalkozik a nyelvpolitika? A hivatalos nyelv vagy nyelvek, regionális, kisebbségi nyelvek, jelnyelvek (a siket, siketnéma és nagyothalló közösségek által használt), bevándorlók által használt nyelvek, az iskolában tanított, ill. a lakosság által beszélt idegen nyelvek, a klasszikus/holt nyelvek. (pl: latin, ógörög, bibliai héber stb.) státuszával, helyzetével, állapotával.

A nyelvtervezés folyamata:

  • A nyelvtervezéssel kapcsolatos különböző tevékenységek leírását Haugen foglalta először össze (1966). Modelljét később (1983) az időközben kapott bírálatok és javaslatok hatására módosította, de alapvetően ma is ez tekinthető a nyelvtervezés folyamatai legátfogóbb leírásának.

Melléklet:

A magyar nyelv presztizse osztályunkban – kutatómunka

Подели

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.