Subotin Sara, Miklós Csenge

A legősibb idők óta, már 5-6000 évvel ezelőtt is az emberi természet egyik fő uralkodó jegye a kapzsiság volt, mint ahogyan ma is. A kapzsiság a fő mozgatója a másik ember kihasználásának, az embertársunk munkaerejének a lehető legnagyobb mértékű kisajátításának. A leghatékonyabb módszer a maximális haszon-gazdaság kitermelésének az elérésére a rabszolgatartó termelési mód, vagyis a kegyetlen rabszolgaság.

A rabszolgaság ősidőktől fogva lehetővé tette, hogy egy kis embercsoport minimális erőfeszítéssel szinte mérhetetlenül nagy gazdagságra tegyen szert, mivel a rabszolga a rabszolgatartónak a tulajdonát képezte, a rabszolgát nem személynek, hanem tárgynak tekintették, ebből adódóan az általa elvégzett munka gyümölcsét teljes egészében a rabszolgatartó arathatta le, míg a rabszolgának csak és csak annyi jutott, hogy újratermelhesse a munkaerejét, azaz a puszta létezését, és mindezt azon célból, hogy újra és újra munkát végezhessen , aminek szinte a teljes haszna a gazdát, azaz a rabszolgatartót illette.

Mivel a rabszolgatartás a legjobban kifizetődő munkaerő kialakulását teszi lehetővé, a rabszolgatartó termelési mód mind a mai napig fennmaradt. Teljes tévedés azt állítani, hogy ma már nincsen rabszolgatartó rendszer, mert hiszen mi másnak lehetne nevezni azt a termelési módot, amivel a nagy vezető világcégek Bangladesben vagy Indonéziában 1-2 dolláros napi munkabérért 10-12 órát dolgoztatnak munkásaikkal.

A valóság az, hogy mind a mai napig jelen van a rabszolgatartó termelési mód, mivel még az általunk igen nagyra tartott nyugati „demokráciában” is a munkát elvégző személyek legfeljebb 25-30%-át kapják meg munkabér címén az általuk megtermelt értéknek.

Ez vezetett oda, hogy a mai modern társadalomban rendkívüli mértékben koncentrálódik a gazdagság egy maroknyi ember kezében, amely tényt alátámaszt az az adat is, hogy a Föld lakosságának mindössze 2-3%-a birtokolja az összgazdagság 90%-át, míg a többi 97-98%-nyi embernek az anyagi javak csupán 10%-a jut, mígnem pedig szolgálóikat a nélkülözéssel a halálba küldik, ember fölött ítélkeznek az uzsora garast is fogukhoz verő bestiák.