Föld az üvegházban

Végső Barbara

Érdekes és egyben hátborzongató belegondolni, hogy több százmillió évvel ezelőtt, a dinoszauruszok korában, mindössze 4 Celsius fokkal volt magasabb, a jégkorszak idején pedig 6 Celsius fokkal volt alacsonyabb a globális átlaghőmérséklet. Vajon mi történne, ha ismét elérnénk az akkori értékeket, illetve egy ilymértékű klímaváltozáshoz tudna alkalmazkodni a szervezetünk?

A globális felmelegedést egyetlen folyamat váltja ki, mikor is fosszilis tüzelőanyagok égetésekor a légkörbe úgynevezett üvegházgázok, szén-dioxid, kén-dioxid, metán, vízpára és egyéb gázok kerülnek. Ezek közül is a legfontosabb a szén-dioxid, ami a légkörben burkot képezve nem engedi a napsugarak, hő kijutását az atmoszférából. Ezt a folyamatot üvegházhatásnak nevezzük.

Az üvegházhatás gyakori jelenségnek számít, találkozhatunk vele a naprendszer más bolygóin is, mint például a Vénuszon, csak nagyobb mértékben. A hatás, amit biztosít, az élethez nélkülözhetetlen, nélküle a Föld kihűlne. A mi esetünkben a tizennyolcadik század közepéig rendeltetésszerűen funkcionált, még az ipari forradalom kezdetét nem vette és el nem kezdtünk használni mértéktelenül  a fosszilis tüzelőanyagokat. Ezáltal megemelkedett a légkörben az üvegházgázok, legfőképp a szén-dioxid koncentrációja és egy vastagabb légréteg képződött, amin nem a megfelelő arányban távoznak a napsugarak, valamint ezzel aranyosan a levegő minősége is csökkent.

Pinterest: designweek.co.uk

Mohóságuk eredménye mára évente 51 milliárd tonna üvegház hatást kifejtő gáz termelése lett. Ijesztő mennyiség, de ami ennél is elrettentőbb, hogy az emberek tudomást sem vesznek róla, mivel nem kézzel fogható. Addig még nem közvetlenül hat, addig nem tudatosul a veszély az emberekben. De meddig?

Jelenlegi adatok szerint az ipari forradalom óta egy fokkal nőtt az átlaghőmérséklet, a század végére pedig elérheti a kettőt. Elenyésző mennyiségnek tűnhet, de akkor jusson eszünkbe a már említett érték. Nekünk az megfelelne?  Tudnánk alkalmazkodni, 3-4 fokos állandó globális hőmérséklet változáshoz, ha nyáron a 4O fokos hőséget sem tudjuk elviselni?

Klímaváltozásnál, terraformálásnál, sohasem emberöltőnyikben kell gondolkodni, hanem évmilliókban, évezredekben. Mi lesz velünk akkor, ha már a század végére radikális változásokra számíthatunk, ha a mutatott értékek nem csökkennek és továbbra is összeesküvés elméletként fogjuk fel a tényeket. Mint például az ismert olvadnak a jéghegyek vicc, mit számit pár jégdarab az óceánban.

Igenis számít, legfőképp azoknak, akik alacsony  tengerszint feletti magasságon élnek. Ugyanis, ha nem csökkentjük a fosszilis anyagok égetését, 2100-ra a tengerszint 4,3-tól 9,9 méterrel is nőhet a tudósok mérései szerint. Tehát Florida partjaira, Velencére, New Orleans-ra, Texas egy részére, New York City-re és egyéb sok száz városra a következő századokban már csak a fotók alapján emlékezhetünk, igazi Atlantiszokká válnak majd. Elég morbid vicc. De csak pár úszó várost eredményezne?

Pár földrész módosulásával könnyen megúsznánk a globális felmelegedés ellen elszenvedett vereséget.

Mára a mindennapjaink részévé vált a COVID-19 vírus, helyesebben pandémia. A fertőzésben megközelítőleg minden százezer fertőzött közül 14 hal meg a szövődményekben évente. Valaki feltette már a kérdést, hogy a globális felmelegedésben hányan hunytak már el és még hányan fognak? Az összevetett arány  meglepetést okozhat, mivel globális felmelegedés következtében ugyanaz az arány, sőt, a jövőre nézve növekvő tendenciákat mutat, a százezerből akár a 75 halálos áldozatot is elérheti. Most jöhet a kételkedők kérdése, akik vírus létezését sem hiszik el, hogy pár jéghegy olvadásában, hogy tudna ennyi ember meghalni?

A felmelegedés halált okozó fő okai alatt egyáltalán nem pár melegebb napot, vagy árvizet lehet érteni, sokkal inkább a maradandó, állandó, egymásra halmozódó okokat, amitől sokkal nehezebb megszabadulni. Például a szúnyogok. Az egyre több  meleg, párás hely kialakulása által nagyobb teret kapnak, ezáltal egyre nagyobb teret kapna a különböző maláriához hasonlító kóros megbetegedés kialakulása is. Említhetjük a hőgutát is, ami szintén a páratartalomhoz kapcsolódik. Mivel a Földünk légköre csak bizonyos mennyiségű vízgőzt tartalmazhat, ezért telítetté válik, nem tud több párát felvenni, innen ered majd, hogy nem tudunk izzadni, az emberi test lehűlési képessége pedig attól függ, hogy mennyi izzadságot képes elnyelni a levegő. Ebből következik a tény, hogy nem tudunk izzadni, nem tudjuk lehűteni a szervezetünket és néhány órán belül túlhevülés következtében meghalunk. Igazán ironikus halál, a Földünk lassan megfojt minket, mi meg közben azt hisszük, hogy elpusztítjuk pár erdőtűzzel.

Egy létező és komoly problémával állunk szemben, ha nem veszünk tudomást az említett veszélyekről, a halálos áldozatokról, a környezetünk pusztításáról, akkor teljesen tárgytalan a téma. A probléma forrása egy helyen keresendő, az emberekben, a harcunk első lépése pedig az emberek meggyőzése, mert még az emberek nem változtatnak a mentalitásukon és nem válnak öntudatosabbá, addig egyedül vagyunk. Fordítsunk a sorsunkon, ha nem szeretnénk a következő faj lenni a földrajzkönyvben a dinoszauruszok után, mint egy újabb kihalt faj.

Források: Bill Gates: How to avoid a climate disaster

Подели

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.